Hogy köszöntöttünk "Boldog új évet" - amikor még nem volt Facebook!



Alapvetően másképp, de mégis személyesebben...
Három formája volt annak idején az újévi üdvözletnek:
Volt a képeslap, amit postán küldtél el minden olyan ismerősödnek, aki tényleg fontos volt Neked.
Volt a személyes jókívánság Újév hajnalán, és
ott volt az év első pár napján találkozáskor a "BÚÉK"-ozás.
Képeslapot nem küldtél mindenkinek, hiába volt akár 5000 ismerősöd is, csak azoknak, akikkel tudatni akartad, hogy gondoltál rájuk, és kész vagy egy kis pénzt, és időt rájuk áldozni.
Mert hogy a képeslapot meg kellett venni, már azért is el kellett menni a trafikba, vagy a postára, esetleg a papírboltba. 
Mindegyiket meg kellett írni, előtte fogalmazni, aztán elballagni vele ismét a postára, és feladni - már ha nem vettél rá előre bélyeget, mert ilyenkor a közeli postaládába is bedobhattad.
Ezt a módszert annyira nem szerették az emberek, mindig szárnyra röppentek olyan pletykák, hogy egy küldemény akár több évnyi késéssel érkezett meg.  Persze ritkán fordult elő ilyen malőr, hisz legtöbb esetben napokban érkezett a postakocsi, kiszállt az emberke, kinyitotta a postaláda alját, a benne lévő levelek pedig belehullottak a postazsákba. 
Az akkori posta pedig egy kicsit gyorsabb volt - volt olyan, hogyha helybe címezve feltetted a lapot, levelet délelőtt, délután pedig már a postaládában volt az  üdvözlet.
Mindegy - a lényeg a lényeg - képeslapot csak annak küldtél, akire szívesen gondoltál, és az ünneplésben legalább ilyen módon részt akartál venni.
Az sms-chatüzenet-idővonalon megosztás az más. Az egyfajta sport: hogy mondani tudjam: ennyi-annyi embert köszöntöttem.
Ha egy helyen laktatok, és nagyon fontos volt Neked az, akinek épp jókat kívántál volna az új évre, és bajusszal is megáldott a jó Isten (férfi vagy), bizony még hajnalban is útnak indultál, hogy Te legyél az első, aki szépet-jókat kíván.  
Városon idegenhez, vagy csak félig-meddig ismerőshöz nem tért be ilyen céllal az ember. A távolabbi szomszédokat, munkatársat nem kerested fel személyesen, és képeslapot sem küldtél nekik. Kivárták sorukat - míg amúgy is találkoztok.... És túlélték...
Nekik ott volt az a szokás, amikor az év első néhány napján ha találkoztál valakivel - első körben BÚÉK-ot kívántál, aztán pár mondattal kibeszéltétek még az ünnep környékén történteket, aztán indult az új év...

Megjegyzések

A kommentek időeltolódással jelennek meg, mivel az admin. felelős a hozzászólások tartalmáért...vagyis kénytelen vagyok átnézni...