Az 1983-as műkincsrablás története


1983. november 5-én történt az akkor "évszázad műkincsrablásának" nevezett képlopás a budapesti Szépművészeti Múzeumból.


November 5-ről 6-ra virradó éjjel ismeretlen tettessek betörtek a Múzeumba, és onnan hét nagy értékű festményt tulajdonítottak el. 
Az akkori híradások - 3 nappal később - részletesen leírták méretüket, és egyéb tulajdonságukat. 
A sajtó útján kérte a rendőrség, - előtte már még 6-án a Hét tv-adásából részletesen tájékozódhatott a lakosság - hogy aki bármit tud az esetleges elkövetőkről, vagy a festmények fellelhetőségéről, az azonnal jelezze a 07-es hívószámon, vagy siessen be a legközelebbi rendőrőrsre. 
A Főigazgató, Garas Klára is nyilatkozott ekkor, kérte a lakosság segítségét, és jelezte, hogy a lopás ellenére a múzeum megszokott rendjében üzemel.
Ekkor már egy éve tartott a Szépművészeti Múzeum felújítása, vagyis a hátsó szakasz mögötti rész fel volt állványozva.  A felújítás még következő évben is tartott, ráadásul  1983. augusztusában az ideiglenesen raktárba beszerelt riasztó már meghibásodott. Aztán az ideiglenes riasztót helyettesítő riasztó is üzemképtelenné vált. 
Voltak biztonsági őrök, de az elkövetők megfigyelték tevékenységüket, tudták, biztosra mentek - mely időpont alkalmas az elkövetésre. 
Egy órájuk volt az őröknek az esti ellenőrzésre, ez azt jelentette, hogy este 8-kor kezdtek, és 9-re végig is nézték az épületet. Utána éjfélig - a következő ellenőrzésig - a régi képtárral szembeni szolgálati helyiségben tartózkodtak. 
Vagyis az elkövetőknek kerek 3 órájuk volt "munkájuk" befejezésére.
Ekkor aztán észre is vették, hogy 5 kép eltünt. Hiányzott az Esterházy Madonna, és még 6 kép ezen kívül. 
A rendőrséget azonnal értesítették, de az éjszaka miatt a helyszíni szemlét csak hajnalban, reggel 6-kor kezdhették meg. 
Ekkor derült ki, hogy az állványzatról jutottak be az elkövetők, az egyik kiállítóterem ablakán keresztül, mely az Állatkerti körútra néz. 
Nem sokat vacakoltak a bűnözők, már az erkélyen megtaláltak képkereteket, fémlemezt, és találtak egy olasz gyártmányú csavarhúzót is. Lábnyomokat is rögzítettek, és nyomozókutya is követte a szagokat, de a Gundel étteremnél végül elakadt.


Az MTV Hét c. műsorában elhangzott felhívásra aztán több bejelentés is érkezett, de ezek sajnos nem vezettek eredményre. Bonyolította a helyzetet, hogy egy fiatal srác vérszemet kapott, és úgy gondolta most megoldja anyagi problémáját, a képekért cserébe a Múzeumtól 6 millió forintot követelt. Megnevezte a címleteket is, és az átadás helyét is. Gyorsan elkapták, és nyilvánvalóvá vált, hogy semmiféle köze nincs az ügyhöz, inkább valamiféle kamaszos kalandvágy hajtotta.
A következő nyom Százhalombattán várta a rendőröket, a hőerőmű zsilipjénél találtak egy zsákot, amiben vakkeretek darabjait, léceket, lemezt találtak, benne volt még egy üvegvágó is, és az egész egy olasz tápos zsákban volt. Ekkor megint kicsit vakvágányra futott a nyomozás ezen szála, hisz elkezdtek a környéken is nézelődni az állattartók között. Majd ellenőrizték a dunai hajókat, és az aktuális kamionokat is. 
Nem kerülte el a nyomozók figyelmét, hogy a zsák is, és a csavarhúzó is olasz gyártmány volt. Végül ezen a szálon indultak el. Meghatároztak egy 10 napos időtávot, amin belül  megnézték, hányan utaztak be Magyarországba Olaszországból. Több ezren, de ez a szám néhány napon belül 50-re zsugorodott.
A bűnügy 5-én történt, és rövidesen már azt is tudták a rendőrök, hogy 6-án délelőtt hálom olasz Hegyeshalomnál egy Fiattal elhagyta az országot. 
December elején már azt is tudták, hogy a helyszínen talált újjlenyomatok egyike egy olaszé, és rövidesen az is kiderült, hogy a teljes társaság két tagja az olasz camorra két tagja. 
Ezután értesültek arról, hogy egy kiskorú, aki több olasz ismerőssel rendelkezett Románia felé el akarta hagyni az országot, pontosabban eltűnt - ekkor még ennyit tudtak.
J. Katalint Biharkeresztesnél elfogták. Az egyik elkövető házasságot ígért. Ekkor kezdődött meg a bűncselekmény valódi felgöngyölítése. 
A nőtől már tudták, hogy valóban olaszok voltak nagyrészt a bűncselekmény elkövetői, megrendelője pedig egy görög milliárdos. 
A magyar szálakat ekkor már ismerték, és azt is tudták egy noteszbejegyzés kapcsán, hogy az egyik festménynek Magyarországon kell lennie. 
A magyarokat a bűncselekmény után 10 nappal már őrizetbe is vették, majd a nyomozóknak megmutatták a helyet, ahová a festményt elásták. 
Megtudták tőlük, hogy nem volt hosszú az olasz kapcsolat, Pesten ismerkedtek meg egy szórakozóhelyen még októberben. Aztán novemberben felötlött a képlopás. A magyar elkövetők 10000 dollárt kaptak volna. 
Készültek az elkövetésre. Figyelték az őrök mozgását. 
5-én 9 órakor már ott voltak a múzeumnál, de mivel a forgalom még túl nagy volt, ezért majd jóval később fél 11-kor kezdtek a munkának.  Az, hogy ujjlenyomatot is hagytak maguk után azért történt, mert egyikőjük az üveg kivágása során megvágta kezét, ezért levette kesztyűjét...  Az egyik olasz összeszedte a képeket, amik kellettek, és kihordta az erkélyre, ott szerelték le a keretekről, majd ahogy érkeztek - az állványzat segítségével távoztak is. 
Megálltak közben, és egy mellékutcában leszedték a vakkereteket, bepakolták a festményeket, a lomot pedig egy zsákban bedobták a Dunába, majd az olaszok még aznap el is hagyták az országot - a festményekkel egyetemben.
Az egyik olasz egy nappal később már el is vitte a megbízónak a képeket. Két hónapos nyomozás után tartóztatták le a műkincsrablót a hatóságok, január 5-én, majd egy hétre rá már a megrendelő milliárdost is kihallgatták.  De ekkor még mindig csak egy kép volt meg, a Magyarországon megtalált. 
Aztán egy  olasz csendőrőrsre telefonos bejelentés érkezett, melyben arról kaptak hírt, hogy a képek a Panagia Tripiti kolostorban fellelhetők. 
És valóban ott voltak. 
Két héttel került sor a műkincsek kiadatására, utána kerülhetett sor restaurálásukra, hisz a lopás során igencsak megsérültek. 
Végül minden elkövetőt elítéltek, a magyarok 7, illetve 12 év fogházat kaptak, a fiatalkorú J. Katalint fél évre felfüggesztettet kapott. Az olaszok kevesebb mint 5 év börtönt kaptak, a görög milliárdost pedig bizonyítékok híján felmentették.
Érdekessége még a történetnek, hogy a műkincsrablás - mely persze hivatalosan lopás volt - a Múzeum igazgatója - aki ekkor már 20 éve volt a Szépművészeti élén - lemondott tisztségéről, és kérte nyugdíjaztatását. 
Úgy nyilatkozott, hogy felelősnek érezte magát a történtekért, ezek után munkáját már nem tudja - lelkiismeretével összeegyeztethetően - végezni.
Fotó: Fortepan.hu/Szabó Ferencné -  az 1983-ban ellopott majd megtalált festmények. Jobbra Dr. Garas Klára főigazgató  -   Forrás: Wikippedia.org
loading...

Megjegyzések

A kommentek időeltolódással jelennek meg, mivel az admin. felelős a hozzászólások tartalmáért...vagyis kénytelen vagyok átnézni...