Tudtad? Volt idő, amikor mindenki jogosult volt a szinte ingyenes fogorvoslásra

...és fogpótlásra.
Más volt a  fogorvosi kezelések rendszere, és  főleg a fogpótlás a Kádár rendszer hatvanas éveiben. 

Aki biztosított volt, annak ingyenesen húztak, tömtek fogat, a fogmegtartó kezelések ingyenesek voltak, de a pótlás is egy minimális összegbe került, ami azt jelentette, hogy 1968-ban, amikor az átlagfizetés már 1500 Ft körül volt 104 Ft-ot kellett fizetni egy alsó-felső protézisért. Nem lehet azt mondani, hogy sok.
Akkoriban is voltak magánorvosok, ők ennek a tizenöt-hússzorosát is elkérték. 
Persze nem csak a protézis került nevetséges összegbe, hanem a korona, és a hídpótlás is. Annyi kellett hozzá, hogy  vagy alkalmazott, vagy ipari munkás legyen valaki. Nekik is 104 forintba fájt a pótlás összesen. 
Nagyobb vállalatoknak önálló fogorvosuk is volt.
Gyerekeknek, míg iskolások voltak szintén ingyenes volt az ellenőrzés, húzás, tömés, minden. 
A terhes nőknek minden kezelés, és a pótlás is. 
És persze a kedvezményekből a katonák sem maradhattak ki. 
Tehát, akinek TB-je volt, az egy hatalmas kedvezményt kapott. Márpedig TB-je szinte mindenkinek volt. Ugyanis a biztosított családtagjainak is járt a társadalom biztosítás...
A háború előtti időben a lakosság mindössze harminc százaléka volt jogosult kedvezményekre. Ez a szám egészen az ötvenes évek elejéig így is maradt, aztán fokozatosan bővült a kedvezményezettek köre.  Az ötvenes években - egészen 1954-ig csak foghúzás és tömés járt ingyenesen. 1954 után aztán már kiterjesztették a TB-t /SZTK-t/ a koronára és a hídpótlásra is...
A hatvanas években Magyarország lakosságának 97 százaléka jogosult volt minimális térítéses fogorvosi ellátásra. Lényegében teljes körűen...
Igaz, hogy nem volt egy különleges a fogpótlás, mint ahogy annak idején a TB-s szemüvegkeret is másképp nézett ki, mint egy készpénzes. De mégis csak - lényegében - ingyenes volt, bárki által megfizethető.  És néhány évente ismételhető. 
És legalább volt. Akinek csak arra volt pénze - nem kellett járnia fogatlanul, hanem megcsináltathatta. Akinek meg nem tetszett, többre vágyott, akkoriban is lehetett porcelánfogsort is rendelni. Drágább volt, de szebb is. 
Viszont nem volt kellő tájékoztatás - még a televíziósás kezdetén vagyunk. Nem volt internet sem, teljesen más időket írtunk. Az akkori hygienes viszonyokat mutatja, hogy évente mindössze 2 millió fogkrém fogyott, és ami fogyott, az sem volt tökéletes minőségű.  A jókra még évtizedeket várni kellett. 
Manapság már van internet, mindenhonnan a fogkrém reklám szól ránk. Szerencsés az, aki akkor született, amikor már a megelőzés volt a cél.  Mert pótolni manapság már zsebre megy... Egy jelentős rétegnek pedig lehetetlen...

Kommentelési lehetőség a Magyar anzix Facebook-oldalon.
Ha szükséged van egy cikkre, mert megjelentetnéd, kérlek szintén oda írj üzenetet! Köszönöm!