Megégett a tészta, kihasadt a beigli, kemény lett a mézes?



Mit rontottam el, jövőre mit csináljak másképp?
Először is ne okold magad! 
Ünnepre az ember mindig a legjobbat akarja kihozni magából, így aztán nagy bosszúságot okoz, ha valami nem úgy sikerül, mint ahogy kellene.


Az a legritkább, hogy valami malőr ne legyen, de azért próbálja az ember kiszűrni a problémákat, elvégre mindenre van megoldás, és általában pofon egyszerű.
Az az igazság, hogyha valami nem úgy sikerül ahogy kellene, akkor a legtöbbször a nagy igyekezetben mi hibázunk. De ennek oka tényleg az, hogy most valami szuperjót akarunk készíteni.
Ha megégnek a sütemények, akkor ennek nagy eséllyel az az oka, hogy a frissen betett süteményes tepsi alá egy másikat is be kell tolnunk légterelőnek. Ez a megoldás minden esetben tökéletesen működik. 
Amúgy ezzel fölösleges kísérletezni. Akinek gázsütője van, annak biztos, hogy így kell használnia - nem kell tégla, cserép, alufólia. Ezeknek a termosztátja amúgy sem olyan tökéletes, mint egy elektromos sütő esetében. De ha netán annál is hasonló a probléma - normál hőfok beállítás ellenére, akkor ott is ez lesz a megoldás, hogy elővesszük a zománcos gáztepsinket, és betoljuk az épp sülő süteményünk alá.
A beigli kihasadásának több oka is lehet. 
Vagy túl hígra csináltuk a tölteléket, vagy túl cukrosra, akkor repedhet. Ezen kívül vigyázni kell a felcsavarásnál. Nem kell erőltetni, csak szép lazán, természetesen a beigli csavarást, és nem lesz gond. 
A tetejét meg kell szurkálni, de vagy villával, vagy inkább hústűvel tegyük meg, világért se kés hegyével... És ha megszurkáltuk - utána már ne kenjük le tojással, mert akkor nem kell csodálkozni, hogy a keletkező gőz valahogy kitörne, és szétrepeszti az egészet.
A tölteléknek olyan hígnak kell lenni, hogy különösebb gond nélkül kenni lehessen, se ne csöpögjön, ne folyjon, mert az nem jó. 
Cukor meg annyi menjen bele, hogy még az alapanyagot érezzük benne, ne a cukor domináljon. Bízzunk a receptben, ami abban le van írva, annyi elég lesz.
A mézessel akkor van baj, ha nem rakunk bele zsiradékot, vagy keveset teszünk bele. És van még egy variáció, amikor úgy gondoljuk, hogy nekünk ezt a tésztát meg kell sütnünk rendesen, és alapból kiszárítjuk.
A mézest néhány percig sütjük, pillanat alatt kész, nagyjából 8-10 perc elég neki, és ha a széle már világosbarna, akkor kész is. 
Fontos, hogy olyan receptet válasszunk - ha azonnal puhát akarunk, ami egész szép mennyiségben tartalmaz zsiradékot.
De azt tudni kell, hogyha nagyon tartós mézest akarunk, akkor jobb megoldás a kevesebb zsiradékot tartalmazó, sütés után még száraz mézes, mert ez idővel puhább lesz.  Ami pedig eredetileg, sütés után puha volt, az idővel kiszárad... 
Nem magától fog a kemény mézes puszedli megpuhulni, hanem a környezetéből felvehető nedvességtől. 
Ezt úgy kell elképzelni, hogy azért, mert belerakjuk egy fém dobozba még nem fog megpuhulni. De ha berakjuk egy nagyobb tálba, közepébe pedig berakunk egy felcakkozott, lehámozott almát, letakarjuk fóliával, akkor pár nap múlva már puha lesz. 
Fotó: Pxhere.com
Kommentelési lehetőség a Magyar anzix Facebook-oldalon.
Ha szükséged van egy cikkre, mert megjelentetnéd, kérlek szintén oda írj üzenetet! Köszönöm!