Tudod, mi a kis Gömböc?

Nem... Nem disznósajt..., de hasonló.
Az bizony egy nagyon finom csemege volt a régi időkben...

A gömböcöt disznóölés után készítették, de nem azonnal, hanem nagyjából egy hét múlva. És akkor, ha amúgy nem készítettek disznósajtot. Ugyanis kellett hozzá a disznó gyomra, márpedig ha sajtot készítettek, akkor már felhasználták azt.
Először is a gyomrot alaposan megtisztították. Mosták, vakarták, kaparták, aztán mikor úgy gondolták, hogy már jó, akkor egy hétre szalonnapácba rakták. Ez só és fűszerek keveréke picit felvizezve. 
Egy hét után kivették, majd még nedvesen megtöltötték az alábbi keverékkel:
1 kiló darált, vagy apróra vágott disznóhús, 
1 kg tepertő darálva, vagy apróra vágva,
1,5-2 kg hajában főtt krumpli, vagy karikázták, de jobb nagyjából összetörték. Ezt az egészet rendesen összekeverték, sózták, borsozták, aztán a bendőbe beletöltötték, majd a tetejét elvarrták. 
Ekkor pedig egy órára felrakták főni. Mikor pedig megfőtt, akkor kizsírozott tepsibe rakták, és forró sütőben megsütötték szép pirosra, a "bőre" is nagyon finom, és ropogós lett. Igazi csemegének számított, és általában befőttel ették, a legjobb hozzá a birsalma. És persze kenyérrel...
Ha nem sütötték meg egyből, akkor főzés után szikkasztották a külsejét, majd füstölték, akkor egy darabig elállt.