Régen havas Karácsonyok voltak...!?

Tényleg így volt?
Mióta hiteles feljegyzések vannak Magyarország időjárásáról - ezen időszakban semmivel sincs kevesebb, vagy több hó manapság, mint a régebbi időszakban. 

Azt mondják a hozzáértők, hogy átlagosan minden negyedik Karácsony havas, de az sem mindenütt. Hisz olyan eset, hogy az egész ország területén egy időben havazás van - nagyon ritka, ez a legritkább eset. 
Emberi léptékkel nézve belátható időn belül 1963. Karácsonya volt a leghavasabb, volt, ahol akár 30 centi vastag hópaplan is takarta jótékonyan a tájat. Ugyanabban az évtizedben, 1969-ben is hasonló volt a helyzet. 
Innentől kezdve ugyanúgy kétszer fordult elő egy-egy évtizedben a havazás, de már kisebb mennyiségben. 
És ha nemcsak a Karácsony időszakát nézzük, hanem az egész téli időszakot, akkor is az a helyzet, hogy nincs kevesebb hó - viszont, mivel télen azért érezhetően enyhébb az idő, mint régebben - rövid időszakokat kivéve - ezért ha annak idején esett egy hóréteg, hosszabb ideig maradt meg, volt hogy szinte állandóan egymásra hullott, majd az egész telet havassá téve. 
Amúgy ez a mérce azért is csalóka. mert havazás viszonylag enyhe hőmérsékleten valósulhat meg, márpedig - mivel régebben átlagosan keményebb mínuszok voltak - egyszerűen nem havazhatott gyakrabban: pont a kemény hideg miatt.
És végezetül néhány hőmérsékleti rekord Magyarországról, amire rácsodálkozhatunk:
A legalacsonyabb hőmérséklet - legalábbis a múlt évtized végéig: - 35 C volt, amit 1940. február 16-án mértek Miskolctapolcán. Ez az éjszakai hőmérsékletre vonatkozik. 
Persze van, amikor az emlékezet azt mondja, hogy mínusz 40 fokok voltak, a nagyi is arról beszélt mindig, hogy 1946-ban - 40 C-ban esküdtek, de ez sajna nem hiteles. Hidegebbek voltak, annyi szent. 
Aztán 1929-ben volt egy nap, amikor a nappali legmagasabb hőmérséklet nem volt magasabb - 20 foknál, ami manapság elképzelhetetlen. 
A legnagyobb hótakaró Kőszegen borította be a havas tájat, a Stájerházaknál 1947. február 19-én már 151 centi volt a hóréteg vastagsága. , és nincs abban semmi meglepő, hogy a legtöbb hótakarós nap is hegyvidéken volt, konkrétan a Kékesen, mégpedig az 1943-as, -44-es télen. 
És még egy érdekesség: 1962-es, 63-as évben a Balaton a tél majd egyharmadában, 110 napon át be volt fagyva....
Forrás: Günther D. Roth - Meteorológiáról mindenkinek (Magyar Könyvklub, 2000)
Fotó: http://www.fortepan.hu/Fortepan album