Rántott máj - fokhagymás tejben pácolva

Garantáltan puha, nagyon-nagyon kellemes ízzel...
A máj kifejezetten egészséges élelmiszer, hisz tele van vassal, és olyan vitaminok vannak benne, amit más élelmiszerből jóval bajosabb elegendőt bevinni szervezetünkbe. 
Sokan idegenkednek tőle, mert úgy gondolják nehéz puhára elkészíteni, esetenként úgy sikerül, mintha cipőtalpat majszolgatnánk.  Ilyenkor aztán elindul a találgatás, hogy mi lehetett az oka, biztos vén volt már, azért lett kemény, rágós, gumiszerű.
Nincs pedig sok titka, talán 2-3.
Azt már mindenki tudja, hogy a sertésmájat készítéskor nem sózzuk, majd csak fogyasztáskor. Ha mégis megtennénk, akkor ne csodálkozzunk hogy rágós lesz, ez a világ legtermészetesebb dolga. 
Ha májat készítünk rántva, akkor a legjobb hozzá a friss. Persze ott a fagyasztó, ami nagy késztetés, de ez az élelmiszer annyira nem szereti ezt a háztartási eszközt, sokkal kisebb hibaszázalékkal dolgozhatunk, ha nem fagyasztottból készítjük ezt a finomságot.
Sütéskor ne süssük túl gyorsan, hirtelen, mert nem sül át a belseje, és egy rántott májnál elég gusztustalan, mikor színes levet enged. 
Szépen, nyugodt tempóban, egyik oldalát fedő alatt, másik oldalát szabadon, fedő nélkül süssük. 
És ha igazán finomat szeretnénk, akkor a májat pácoljuk be legalább néhány órára egy kis fokhagymás tejbe. 
Semmi más nem kell hozzá csak tej, és fokhagyma, semmi más fűszer...
4-5 gerezd fokhagymát megtisztítunk, összetörjük, vagy nyomjuk, aztán belekeverjük nagyjából fél liter tejbe. 
Előveszünk 1 kg sertésmájat, felszeleteljük kb. centis szeletekre, és belerakosgatjuk a májszeleteket, hogy mindegyiket érje a fokhagymás lé. Jó, ha néhány órát üdülnek benne.
Aztán meg jöhet a szokott panírozás, ennyi májra kell kb. negyedkiló liszt, negyedkiló zsemlemorzsa, és néhány tojás. Só itt sem kell, nem rakunk a panírba sem sót. 
És jöhet a panírozás - alapvetően megszokott módon, aztán a sütés - és a jó étvágy!
Ha nem újítasz közben, akkor az eredmény tökéletes lesz...