Miről volt "híres" a hetvenes-nyolcvanas évek gyufája?

Tévedés azt hinni, hogy a régi időkben minden jobb volt...
A minőséggel akkoriban sok bajok voltak.
Régen a legtöbb háztartásban kályhával fűtöttek. Volt, ahol sparhelttel, volt, ahol olajkályhával, máshol dobkályhával. 
Ők begyújtáshoz legtöbbször gyufát használtak. A gáztűzhelyet is általában ezzel gyújtottuk be, és bizony nagyrészt a pipások, dohányosok is ezt használták. Volt már öngyújtó régen, de nem ártott egy gyufa a zsebbe. Pipásoknak meg amúgy is ez kellett....
És persze voltak alternatív felhasználási lehetőségei, sokan fülpiszkálónak használták. Nem biztonságos megoldás, de a falusi ember nem rohangált a boltba ilyesmiért.
Olcsó volt, és a minősége követte olcsóságát. Egyenes arányos volt vele.
Elég volt, hogy csak egy parányi nedvesség érte, párásabb volt a levegő, akkor már kínkeservvel gyulladt meg. Vagy ha meggyulladt volna, akkor az vetett véget a műveletnek, hogy éppen szikrát kapva  eltört a gyufaszál...
Valamikor a hetvenes évek végén kaptunk az USA-ból egy gyufaskatulyát benne bárhol meggyulladó gyufaszálakkal. 
Míg tartott belőle csodáltuk hogy lehet az, hogy minden szál tökéletesen lángra lobban, és a fadarabocska nem hasad el félbe, hanem szépen egészben marad...
Fotó: Pinterest