Miért raktak régen a sírokra vaskeresztet?

Miért vitték a koporsót lábbal előre az utcára?

A halott tiszteletet érdemelt, de egyben féltek is tőle. Úgy gondolták, hogy  a halott lelke egy ideig a testben van, vagy a test közelében, aztán távozik a túlvilágra.
Ezért aztán mindent annak érdekében tettek, hogy a halál könnyebb legyen, és ellátták az elhunytat minden olyan dologgal, amire szüksége lehetett, de egyben azt, hogy visszajárjon igyekeztek minden lehetséges módszerrel lehetetlenné tenni. 
Még a mai napig is sokan félnek a halott szellemének visszatértétől.  Sok helyütt élnek még az alábbi szokások. 
Halálesetkor kinyitják az ajtókat, ablakokat, hogy a halott szelleme gond nélkül távozhasson. Még a tükröt is letakarták azért, hogy az elhunyt nehogy meglássa magát benne, mert úgy nehezebben távozik a lélek. 
Ha a koporsót kivitték a házból, lábbal előre viszik - az utcára is, úgy gondolták hogy ezzel megakadályozzák visszatértét. 
Voltak olyanok, akik az udvarról való kivitelkor zajt keltettek, azt is, hogy a szellemet elijesszék.  
A koporsóban lévő holttest ruhájára görcsöt kötöttek, így nem tudott visszatérni. 
Ha a koporsót kivitték a házból, akkor a küszöböt mindjárt fel kellett mosni, így nem tért vissza biztosan. 
A halott koporsójába, vagy sírjába minden olyan dolgot beraktak, amit szeretett életében, úgy gondolták hogy akkor jól fogja érezni magát a sírban, és nem kívánkozik kifele. 
Régen nagy szokás volt a vasból készült kereszt a síron. Nem volt ez véletlen, hisz úgy gondolták, hogy a vaskereszt biztosan  a sírban tartja a szellemet...
Úgy tartották, hogyha valaki halottal álmodik, akkor arra az álomra nagyon oda kell figyelni, mert biztos, hogy mondandója van. Ilyenkor óvatoskodtak, semmi újba nem vágtak bele, nem adtak, nem vettek, mert úgy gondolták, hogy az az időszak sok jót nem hozhat...
Fotó: vasarnap.hu