Kikre emlékezünk Mindenszentekkor és Halottak napján, és mi az a Halloween?

November 1. hazánkban Mindenszentek, november 2. pedig  Halottak napja. Az angolszász országokban ezek előünnepe október 31. éjszakája, a Halloween. 


Ez utóbbi eredetileg kelta hagyományokon alapuló ír ünnep. Egybeesik a kelta újév kezdetével. A kelták úgy gondolták, hogy október 31-én éjjel a halottak szellemei visszatérnek, és ezért mindenféle maskarába öltöztek be - valójában félelmükben - hogy becsapják a szellemeket, így hitük szerint nem tudtak beköltözni az élőkbe. 
A szokás végül úgy került Amerikába, hogy sok földműves vándorolt ki Írországból az 1800-as évek elején, általuk terjedt el az Északi kontinensen. 

Ezek a napok az emlékezésé, ilyenkor hozták rendbe a sírokat (sokszor már előtt egy-két héttel kimentek a temetőbe ebből a célból), feldíszítették  azokat virággal, koszorúval, és gyertyát gyújtottak a halott emlékére.
 November 1. Mindenszentek az üdvözült lelkek emlékünnepe, november 2. Halottak napja pedig az elhunyt, de még üdvösséget el nem nyert - a tisztítótűzben lévő halottak emléknapja.

Abban hittek, hogy ilyenkor a halottak hazalátogatnak, ezért régen  nekik is megterítettek, kenyeret, sót és vizet raktak számukra az asztalra. 
Voltak, vannak olyan területek, ahol a megfőtt ételt kivitték a temetőbe, és osztogatták. Ilyenkor ugyanis régen koldusok álltak a temetőkapuba, és imádkoztak, kalácsot, és más finomságokat kaptak a temetőlátogatóktól, hogy ők is megemlékezhessenek saját halottjukról. 
Otthon is gyertyát gyújtottak ilyenkor az emberek, annyi gyertyát, ahány halottja volt a családnak. Akikre még emlékeztek. 
Ez manapság is szokás főleg azok körében, akik nem tudnak valami oknál fogva kimenni a temetőbe. 
Régen azt is megfigyelték, hogyha többen égettek,  kinek alszik el hamarább a gyertyája, mert akkor ő fog elmenni az élők közül a leghamarabb.
Szokás volt az is, hogy mikor Mindenszentekkor kimentek a temetőbe gyertyát gyújtani,  otthon égve hagyták a világot, hogy a holtak közben szét tudjanak nézni.  A halottak szétnézésének a harangok hangja vetett véget. 
Úgy gondolták, hogy  Mindenszentek, és Halottak napja közötti éjszakán a templomban a halottak miséznek.  
Ilyenkor nem csak a koldusokat vendégelték meg a temetőnél, hanem sok helyütt a sírokra is tettek ételt.  
Azon a héten, amelyikre ez a két ünnep esett nem volt szabad mosni, mert egyrészt megsárgult volna a ruha, másrészt pedig mikor hazaérkeznek a holtak, akkor vízben álltak volna. 
Ezen a héten nem meszeltek, hogy nehogy férgek lepjék el a házat, és ekkortájt földmunkát sem végeztek, mert az tiltott volt, ráadásul igencsak tartottak az esőtől is, ugyanis az sok felnőtt halottat jelzett előre a következő évben. 
Ez a két nap az élők körében mai napig elég misztikus, az átlagember ilyenkor emlékezik...

Fotó: Fortepan/Bakó Jenő