Honnan tudták, hogy bor, vagy víz van a demizsonban?

A demizson egy folyadéktárolásra használt vastag falú üvegpalack, kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal, hisz az üveget még árnyékolja a gyékényből, nádból font "borítás" is. Régen használtak erre a célra fűzfavesszőt, és szalmát is.

A szó eredete francia, dame Jeanne az eredeti, ami Johanna asszonyt jelent. 
Idővel ezt felváltotta a bányászok által használt slusszdrót külső, ami már műanyag, színes, és még mintát is álmodtak bele. 
A régi időkben demizsonba engedték le a lopótökkel, hordóból kiszívott bort, kisebb fajtáiban pálinkát tároltak, és ebben vitték ki a határba a vizet, ecetes vizet, vagy a bort is nagyobb munkák idején.
Reggel a munkásoknak egy kupica pálinkát adtak napkezdetül, aztán jött a reggeli. Reggeli után pedig pár korty víz, vagy bor volt amit leengedtek még, aztán tízóra környékén, ebéd idején, és délután is ittak még pár kortyot.  
És hogy honnan lehetett tudni előre, hogy bor van-e a demizsonba, vagy pedig víz?
Nem bonyolult kitalálni, hisz a bort senki sem pocsékolja.
A parasztember, ha más után ivott vizet, akkor tisztításképpen - mielőtt ő is nekilátott volna - kilögybölt egy kicsit belőle. Hirtelen megbillentette az üveget kicsit, aminek a szája így lemosódott. 
Viszont ha bor volt a demizsonban, vagy palackban, akkor azt csak óvatosan letörölték, és úgy ittak... A bort nagy becsben tartották, egy csepp sem mehetett veszendőbe...

Fotó: MTI Fotóarchívum, Fortepan/Péterffy Sándor