Hogy mosogatták el régen az edényeket?

A zsírosabb edények elmosása régen problémás volt, egy átlagos falusi háztartásban ha volt is szóda, akkor azt mosáshoz használták. 
Tudták, hogy a lábasra, fazékra más módszer is tökéletes. 
Olyasmivel is zsírtalanítani lehet, ami minden falusi portán szem előtt volt.
Használat után az edényeket forró vízzel kiöblítették, hogy a még benne lévő ételmaradék is kiázzék, ezt a moslékhoz öntötték.
Magát az edényt pedig sárral, és szalmatörekkel mosták át jó erősen, ez úgy működött pont, mint egy súroló.
Aki már táborozott nomád körülmények között az esetleg szembesült már a problémával, hogy ott van a koszos edény, és valahogy zsírtalanítani kellene, de nem lehet mindig az "Ultráért" szaladgálni. Ilyenkor jön a jó öreg homok és egy pici víz keveréke, csak annyi, hogy törmelékes legyen. 
Ezzel az anyaggal aztán tökéletesen ki lehet tisztítani az edényt, majd a mosogatáskor meg akár át is öblíthettük az Ultrás mosogatólével.
Ha nem volt más, a poharakat is tisztítani lehetett vele, csak egy jó kis öblítés kellett, és már fénylett is rendesen.
A pásztorok kint a pusztán így "mosták el" a bográcsot is. 
Homokkal tisztították régen a tűzhelyet is, kiváló súroló. De zsíros dolgok elmosásához, súrolásához a fa hamuja is kitűnő. 
Utána egy öblítés, és már várhatja a következő használatot.
Fotó: Sulinet tudásbázis