A vasárnap az tényleg vásár nap?

Az volt valamikor régen igen, de csak nálunk Magyarországon. 
Eredetileg a Biblia szerint a vasárnap a hét első napja volt.  Aztán később a vasárnap ünnepnap lett, mégpedig azon okból, mert Jézus feltámadásának napja vasárnapra esett.  Húsvég vasárnapjára.Így aztán a világ keresztény fele a vasárnapra ünnepre tekint, elnevezéséből is látszik, az olaszoknál domenica-nak hívják, vagyis Úr napja.
A magyarok a honfoglalás idején nem voltak keresztények, és ez még egy jó ideig így volt. Aztán jött Szent István, aki felismerte - hogy tartósan itt élhessünk, annak feltétele az, hogy alkalmazkodunk.
Ennek egyik lényeges pontja volt a kereszténység felvétele.
A régi magyar szokások a vasárnappal kapcsolatban is különböztek. Így aztán egy okos lépéssel elérte azt, hogy ezen a napon ne dolgozzanak, hanem templomba menjenek, imádkozzanak.
Ez a lépés pedig az volt, hogy a vásárokat vasárnapra tétette. 
Erre a napra kötelezővé tette a pihenést, a munka szüneteltetését. 
És hogy vásárokat templomos, egyházas helyeken lehetett tartani - egyrészt templomok épültek, és ezek a templomok várak mellé települtek. Így aztán a váraknál, városokban - a heti egyszer megtartott szentmisén - a környező településekről is megjelentek az emberek, és misén vettek részt, nem dolgoztak, és vásárban vettek részt, ami akkoriban az egyik legjobb szórakozás lehetett.
Ez az intézkedés persze időleges volt, lényegében egy mézesmadzag, mert Szent László király, aki 1077-től 14 éven át uralkodott, elérkezettnek látta az időt a vasárnapi vásárok betiltására - nyilván a magyarok ekkor már kellőképp templomba járónak bizonyultak. 
De érdekes, hogy ilyen idő távlatából is megmaradt a vasárnap elnevezése egy apró "á"-s elhasonulással.  És megmaradt az a szokás is - főleg kisebb helyeken - hogy a kirakodó vásárokat mai napig egy templomhoz közeli helyen tartották, és tartják meg.
Fotó: http://fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór Cége