Te megtanultál rollerezni?


De régen kik rollereztek?
Hát  a felnőttek nem, az biztos. Sőt, eszükbe se jutott, mert égő lett volna, a járókelők igencsak megbámulták volna, és úgy lettek volna vele, hogy nincs ki a négy kereke. Nem csak a rollernek - a gazdájának sem.
Elektromos rollerről még nem is hallottak, sőt nem is álmodtak róla. 

Meg aztán minek, ha lehet lábbal hajtani, élvezni a sebességet, ami attól függött milyen erős a lábad, nem pedig attól, hogy az akkumulátorban van-e még elég szufla.
Manapság nézve ódivatúak voltak, viszont tartósak. Bírták a strapát, bírták azt, hogy az egész család csemetéi kinevelődjenek rajta egymástól örökölve ezt a csodajárgányt.
Általában akkor is utcán használták, hisz sima úton lehet vele jól haladni, nem igazán jó nagyobb zökkenővel, faággal, vagy kődarabbal találkozni. Márpedig az udvarok akkoriban még virágoskertek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ha pedig társasházban lakott a család, ott sem örültek igazán, ha a közös területen le-fel rohangált volna valaki taposva a kétkerekűt. Meg aztán kellett a nyílt tér, hogy jól haladjon az "ember fia"...
Úgyhogy általában kivonult a család egy része az utcára, 50-60 éve még voltak olyan időszakok, amikor alig volt forgalom, és anya, vagy apa felügyelete mellett a gyerkőcök elkezdtek le-fel suhanni a masinával. 
Ilyenkor aztán az utca többi gyereke is kiviharzott rövidesen, és vagy hozta saját járgányát, vagy megpróbált paktumot kötni, pár percre használhassa ő. 
Ezeknek a rollereknek nagy része még ma is ott porosodik valahol a kinti kamrában, és várja a csodát, hátha még egyszer kézbe veszik, és használják. Ugyan manapság már az elektromos  a menő, de az nem az igazi, a mozgás örömét csak az élvezheti, aki előveszi a régit, vagy modernebb változatát.
Volt Neked is? Szeretted? Használnád még szívesen?

Fotó: Fortepan/Bojár Sándor