Mire használták régen a higanyt?

Hőmérésre persze, de azon kívül? Mert hogy rengeteg felhasználási módja volt ismeretes, míg aztán az EU nem emelt piros zászlót neki. 


Azt mindenki tudja, hogy a higany tulajdonképpen egy folyékony fém, és hőtágulásának mértéke tökéletes alannyá teszi hőmérők készítéséhez.
Manapság már ez is tiltott, más anyagot használnak hozzá, mert az esetlegesen eltörő hőmérők, lázmérőkből kiszabaduló higany golyócskák párolgásuk során mérgező anyagokat bocsátanak ki. Persze ahhoz, hogy valóban mérgezés alakuljon ki jó pár hőmérőt kellene egy időben eltörni, de mint tudjuk jobb félni, mint megijedni. Mindenesetre, ha még van a régi hőmérőből a fiókban, és használat közben véletlenül eltörik, nem kell pánikba esni,  nem kell hívni a katasztrófa felügyeletet, lényegében két papírlappal bevadászhatók a golyócskák. Biztos, hogy semmi bajunk nem lesz. Hogy megnyugodjunk - szellőztessünk pár percet, s ezzel mindent megtettünk, amit lehetséges és szükséges.
Régen viszont igencsak sok mindenre használták ezt az anyagot, bár már az ókortól kezdve tudták, hogy mérgező hatása van. 
Tudták róla, hogy fertőtlenítő hatású, ezáltal baktériumölő, és gombaölő is - fel is használta az orvostudomány rendesen, vizelethajtóként, aztán bőrbetegségek ellen, pikkelysömörre, sőt szifilisz ellen is. Még az első világháború tengerészeit sok esetben ezzel kezelték, nem eredménytelenül - és még túl is élték... 
És bizony használták hashajtóként is. Ennek tudatában aztán jó pár baráti társaságban előfordult, hogy egy vicces kedvű emberke a megtréfálni szándékozott emberkét valamit jódtartalmú étellel kínálta meg. Nem kellett hozzá csak egy falatka, és pár perc múlva már próbálkozhatott is irányba venni az illemhelyet - már ha odáig elért, ugyanis gyors hatású szer volt...
A higannyal inkább az a baj, hogy a szervezet egy részét elraktározza, ezért nem jó tartósan, vagy sokszor hatása alá kerülni. 
Ezért van az is, hogy manapság higanyvegyületek kagylók, halak, rákok, vízi emlősök, vízi madarak, húsok, tejtermékek régén kerülhetnek be szervezetünkbe, mert a környezetben lévő anyagot az ő szervezetük is elraktározza. Érdekes, hogy legnagyobb higanykoncentráció az élőízi, édesvízi csukában lehet. 
Magvak csávázó szereiben is ott lehet, és növényvédő szerekben is persze, magyarán a permetszerekben - hisz gombaölő hatása ismeretes. Más kérdés, hogy nem csak a gombákra veszélyes...
Ahol találkozhatunk még vele az a régi amalgámtömés a fogaknál, aztán bizony az elektronikus műszerekből is felszabadul,  a régi elektromos izzók is tartalmaztak higanyt, sőt a festékekben is ott volt - mi több, még a tetováláskor használtban is.  És furcsa, de az utóbbi időben mind több gyermekjátékban kimutatható. 
De sajnos bőrvilágosító krémekben használják a fejlődő országokban, mivel gátolja a melamin pigment termelését,  és mivel ezeknek a krémeknek nagyjából fele a higanytartalom, rendkívül veszélyes.
A kínai gyógynövény készítményekben, mint például a herbal labdákban nagyjából 10 százalékos a higany aránya.


Fotó: Fortepan/Ludovika