Miért használtak nagyanyáink fakanalat?

És vajon mi lehet az oka annak, hogy Te is annyira ragaszkodsz hozzá?
Sokszor ezt a kérdést nem is igazán tudjuk megválaszolni, hisz megszoktuk, egyszerűen jó vele dolgozni, könnyű lerakni, olcsó, tartós.
Ezek tuti érvek, régen meg még tartósabb volt, mint a maiak, ráadásul kézzel készítették őket egyenként, sok-sok művelettel, különböző méretben, a fűszeradagoló picurkától egészen a hatalmas, zsírsütő lapátig, hogy a kenyérsütő lapátról már ne is beszéljünk, hisz az is "fakanál"...
Az összes között a legfontosabb érv, hogy a fa nem vezeti a hőt, tehát bármeddig kevergetjük az ételt - nem fog felforrósodni a nyele a kezünkben. 
Sőt, ha lerakjuk az edény szélére - míg tötyög az étel - akkor sem kell attól tartanunk, hogy kézbevételkor megégetjük kezünket.
Ezzel függ össze az is, hogy a fakanálban kóstolni is könnyebben lehet - épp előző tulajdonsága miatt - mivel nem vezeti úgy a hőt, a kimert étel jóval hamarabb lesz ízlelhető hőmérsékletű, hisz a kanál felülete is besegít a hűlésben.
Aztán ott van az is, hogy hosszú nyele miatt könnyebben megy vele a munka. A keverés, a törés  - például krumplinál - tökéletesen végezhető vele. Ráadásul a kevert anyagot nem töri, mint egy fém kanál, és még az edényünkben sem tesz kárt relative puha anyaga miatt.
Arra viszont biztos, hogy vigyáznunk kell, hogy használat után lehetőleg azonnal mossuk el, nem árt néha egy kis sóval bedörzsölni őket, - fertőtlenít - napsütésben kirakhatjuk őket kicsit napozni is, az is jó hatással van rájuk. Sose áztassuk őket, ne legyenek órákig a víz alatt, és ne mossuk mosogatógépben. 
Ha ezeket betartjuk, és nem felejtjük az égő zsírban :) akkor egy fakanál akár évtizedekig is szolgálhat nálunk...
Fortepan/Fortepan