Magyar származású színésznő, aki feltalálta wifi és bluetooth alapját

Születésnapja pedig már egy ideje az Európai Feltalálók Napja.


A hölgyet Hedy Lamarr-nak hívták, aki Bécsben született 1914-ben  Hedwig Iva Maria Kiesler néven,  és 2000. január 19-én hunyt el Floridában, otthonában. 
Édesanyja koncertzongorista volt, Gertrud Lichwitz-nek hívták - ő született Budapesten magyar zsidó családban  - , a kislány apja Emil Siesler osztrák bankár volt. 
Kiváló nevelést kapott tízéves korában már 4 nyelven beszélt, énekelt, táncolt, zongorázott.
Színésznő akart lenni, bár a család nem igazán tolerálta, idővel elfogadták.  Beiratkozott korának leghíresebb színiiskolájába, Max Reinhardtéba.
Első férje egy fegyvergyáros volt, és féltékeny. Ott is hagyta az első adandó alkalommal. Ekkor ment ki Amerikába, és már út közben, a hajó fedélzetén szerződést kötött
a Metro-Goldwyn-Mayer képviselőjével. Innentől lett neve Hedi Lamar.  Színésznőként kint gyorsan befutott.  Ekkor még inkább csak szépségével hódított, díva lett, ruházatát, frizuráját utánozták a korabeli hölgyek.
Közel 40 filmben szerepelt, egészen a hatvanas évekig.
Bár sokan csak a butuska széplányt látták benne, neki erről ugyancsak meg volt a véleménye. Úgy gondolta, hogy a férfiak azt a nőt szeretik, aki butának látszik.
Csakhogy ő nem volt buta. Teljesen véletlenül felfedezte a rádió távvezérlés elvét, ami tulajdonképpen az elődje a wifinek és a bluetoothnak. Enélkül az újítás nélkül nem is léteznének.
Még első házassága idején egész jól megismerte a fegyverek és torpedók elvét. Az első világháborúban már alkalmazták a torpedók távvezérlését.  Viszont elég nagy hibahatárral. Könnyű volt megzavarni az irányításukat a rádió frekvencia megzavarásával. 
Itt jött az újdonság, az új ötlet, ami forradalmasította ezt a területet.  George Antheillel, aki zeneszerző és zongorista volt kitalálták, hogy ezt a hibalehetőséget teljesen ki lehet kerülni azzal, ha az adónál és a vevőnél is állandóan váltogatják a frekvenciákat, mégpedig lyukszalag segítségével. Mivel Antheil gépzongorákkal is foglalkozott - és azok hasonló elven működtek - ez adta az ötletet. A zongorán 88 billentyű van, ezért aztán a váltásokhoz 88 frekvenciát használtak. Ennyi frekvenciát abban a korban lehetetlen volt megzavarni, ráadásul a billentyű sorrendek a lyukszalagok fajtájától függően mindannyiszor változtak.  Az ötlethez sikerült megnyerniük a kaliforniai Műszaki Egyetem professzorát, segítségével dolgozták ki a találmányt,  és be is adták szabadalmaztatni. 
1942-ben szabadalmazták a találmányt, mint Titkos kommunikációs rendszert.  A találmányt először 1962-ben alkalmazták hadihajókon a Kuba elleni tengeri blokád idején.
A haditengerészet 1985-ben engedélyezte az ötlet civil célokra történő felhasználást, amely egyidejű frekvenciaváltás.
Halála előtt néhány évvel megkapta a feltalálói Oscar-díjat, és születésnapja lett kontinensünkön a Feltalálók napja - melyet azóta november 9-én tartanak. 


      Forrás: Wikipédia