Egy hatalmas építkezés alapozási munkálatait láthatjuk


Napra pontosan 117 évvel ezelőtt, 1902. október 08-án adták át hivatalosan azt a házat, ami az országban az első, a legfontosabb, vagyis az Országházat. Ennek immár 117 éve. 
Maga az építkezés 1885-ben kezdődött, Steindl Imre tervezte az épületet, és ugyan tervezésekor még mindössze 46 éves volt, az átadásának időszakára - mivel 17 év alatt készült el az építmény - a tervező már hatvanas éveiben volt, és sajnos a hivatalos átadást már nem érte meg.  Az első ülést még jóval az átadás előtt tartották a kupolateremben 1896-ban - ekkor lett volna eredetileg a megnyitó, ám eddigre még csak a külső munkálatokkal végeztek. 
És bár 1902 október 8-án átadták az épületet, teljes egészében csak 1904-ben készült el. 
Az építményben minden magyar termék, egyedül a főlépcső melletti 6 méter magas márványoszlopok kivételek, ezek Svédországból származnak. 
Érdekessége az épületnek, hogy rengeteg kisebb-nagyobb tornya van, pont annyi, mint az év napjainak száma, vagyis 365. 
Mivel az épület eredetileg a Milleniumra készült volna, az Országház kupolájának a magassága 96 méter, és a lépcsőfokok száma is a főlépcsőn megegyezik ezzel. 
Az építkezés 19 évig tartott, és a költsége 38 millió osztrák - magyar koronára rúgott. Egy koronányi arany manapság több mint 3000 Ft-ot érne, ami azt jelenti, hogy átszámítva mai pénzre nagyjából egy Puskás Stadionnal lenne egyenértékű... Érdekes, hogy ki tudták hozni ennyiből. 
Eredetileg a pályázatra sok tökéletes munka is érkezett, ezért úgy döntöttek, hogy abból hármat felépítenek. Ott vannak a Kossuth téren ők is, ez a két épület a Földművelésügyi Minisztérium, és a Néprajzi Múzeum csodálatos épülete. 
Az épület aranyozásánál mai értéken számolva nagyjából félmilliárdnyi aranyfüstöt használtak fel. Az aranyfüst egy leheletnyi vékony, majdnem tiszta arany lapocska, amit ecsettel simítanak a kívánt helyre. 
Az épület fűtése forró gőzzel történik, a hűtést eredetileg a Kossuth téri két medencés szökőkút beáramló levegője biztosította, azonban ezt elég hamar elbontották, innentől, 1930-tól egészen a rendszerváltás utánig 4 évvel hatalmas földalatti kamrákba hordott jégtömbök hűtöttek. 
Bár az épületnek a Kossuth téri bejáratát használják, az eredeti főbejárat a Dunára néző, ám ezt csak nagy ritkán nyitják ki, magas rangú vendég érkezésekor.
És ugyan az egész épületet már teljesen felújították, a Kossuth tér felől egy ablak körül meghagyták a golyónyomokat mementóul. 
A hátsó bejáratot őrző oroszlánok közül az egyik még a Pesti ostrom alatt megsemmisült, ezt végül pótolták. Az eredeti a baloldali oroszlán, Markup Béla munkája.