Amit régen 56-ról meséltek

Az nagyjából egyenlő volt a nullával.
Gyermekkoromban Debrecenben éltem, családon belül  még véletlenül sem hozták szóba a történteket.
Mikor a Televízióban meghallottam az "ellenforradalom" kifejezést,  rákérdeztem, hogy mi is az.. Azt a választ kaptam, hogy egy csomó rossz ember kiszabadította a börtönben lévő elítélteket, és azok aztán lövöldöztek, meg kirabolták a boltokat. Nagyjából ennyivel le volt zárva. De hogy ki, ki ellen volt, arról semmit nem beszéltek.
Később már iskolában is felületesen téma volt az - akkor még - ellenforradalom. De tényleg felületesen, mert az év legvégén vettük, és épp csak átfutottunk rajta, mert már nem volt rá idő. Semmi magyarázat, a tanár épp leadta az anyagot.
Viszont a családnál megint próbálkoztam.
Debrecenben mi történt 23-án? Voltak megmozdulások? 
Nekem akkor azt mondták, hogy Nem. Semmi nem volt. Azt hallottak, hogy Pesten baj van, meg telefonáltak a munkahelyen, hogy mindenki mehet haza, de nem történt semmi, Debrecen ebből kimaradt.
Ami persze nem igaz, hisz valóban telefonáltak a munkahelyre, ugyanis a diákok az MGM, Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozóit is invitálták a tüntetésre, ahol aztán az akkori Vörös Hadsereg, ma pedig már Piac utcán több tízezren meg is jelentek.  Végül estefele eldördült egy sortűz is, ahol többen megsérültek, ketten pedig meghaltak. 
Ez volt a forradalom első sortüze. Tehát azért csak történt "valami".
Másnap már általános sztrájkot hirdettek az egyetemisták, és délben már egész Debrecenben sztrájk volt, nem csoda, ha otthon azt mesélték, hogy nem kellett dolgozni egy ideig... Csak persze más megvilágításban tálalták, akkor még a faltól is féltek...
Ekkor már mindenki értesült a Pesti harcokról.  Egy nappal később már biztosak lehettek a katonai vezetők, hogy a Debrecenben állomásozó katonák nem avatkoznak bele a dolgokba, ezért aztán tárgyalást ajánlottak. 
Másik utalás arra, hogy mégiscsak történtek dolgok, amikről susmusolnak az volt, hogy talán a hetvenes években, amikor a Televízió képernyőjén megjelent egy Oltványi Tamás újságíró, akkor elkezdődött a csendes pusmogás, "tudod, ő az, a fia lehet annak, az Ottónak". Oltványi Ottó, az MTI munkatársa tudósított minden nap az eseményekről, Szűcs Lajos társaságában. Tehát azért nagyjából értesültek az emberek a dolgokról, ha még a tudósító nevét is megjegyezték több mint húsz év távlatában...

Érdekes, hogy jóval később, a rendszerváltás környékén sem nyilatkoztak róla, pedig akkor már lehetett beszélni a témáról. 
Azt mondták: Zavaros volt minden, egyik ezt mond, másik azt - nem lehet tudni. Majd, talán - valamikor pár tíz év múlva letisztulnak a dolgok, és tudni lehet, hogy mi, hogy volt...


Fotó: Új Ember