Régen voltak ám hiánycikkek rendesen, és "ment a spájzolás...."

 Volt olyan, hogy nem volt például paprika...Igen, a piros, porpaprika.  Aztán volt, hogy a cukor fogyott el napokra, de az teljesen más okkal. Az ilyesmi általában hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években ősszel történt meg, vagy a nyár végén, amikor már a régi termék elfogyott, az új alapanyaga meg még le sem volt aratva.
Ehhez persze az is hozzájárult,  hogy időről-időre elterjedt valamiről -  nem árt betárazni belőle, mert hiány lesz. 
Közel volt még a háború  utáni időszak az ötvenes évekkel karöltve, amikor csak ügyeskedéssel lehetett elegendő élelmiszerhez jutni. Olyankor aztán megindultak az emberek, és úgy vásároltak, mint manapság egy 3-4 napos ünnep előtt, mintha éhez akarnának halni. Csak akkor nem a nyalánkságokra koncentráltak, hanem a legfontosabbakra.


A legtöbb családban 50-60 évvel ezelőtt minimum egy-két hónapra elegendő alapvető főzni való volt elraktárazva. 
Persze nem lehetett megoldani ezt mindenből, hisz az olaj még egy hónap után használhatatlanná vált, a paprikának sem tett jót a hosszú tárolás, a liszt, búzadara állaga is romlott erősen pár hónap alatt. Úgyhogy ezekből biztos, hogy csak egy hónapra valót vettek, de minden másból akár félévre való is volt a szekrényben, polcon a háztartásokban.
Még a nyolcvanas években is előfordult, hogy ősszel nem volt porpaprika, mégpedig jó pár hétig. Akkoriban nem volt divat, hogy akkor vett meg valamit az ember, amikor már nagyon-nagyon fogyóban volt, mégis nem volt már a háztartásokban egy szem sem. Így pár hétre biztosítva volt, hogy sem pörkölt, sem más paprikás étel nem készül egy ideig. 
Az étolaj hiány minden évben rendszerben volt, már tudták az emberek, hogy ha mást nem, de legalább zsírt addigra vásárolni kell.
Az, hogy déligyümölcs nem volt, igazából nagy izgalmat nem okozott. Ha érkezett a boltba beálltak a sorba, ha nem, akkor ezért nem járták végig a várost. 
De már a rizshiány egy kicsit bajosabb volt, vagy amikor a magyarnak "létszükségletű" fokhagymával számolták el magukat a gazdák, és akkoriban még nem volt fokhagymakrém, hogy akkor majd pótoljuk azzal a hiányt...
Aztán ott volt az áremelkedések miatti hiány. 
Mindenki tudta, hogy január elsején majd az egyik tévébemondó felolvas egy listát, amiből megtudjuk - immár hivatalosan - hogy melyik élelmiszer mennyivel lesz drágább az évben.  Persze addigra már mindenki tisztában volt vele, és a boltok ki is voltak fosztva rendesen abból az árucikkből. Tudni lehetett, hogyha valami élelmiszert nem kaptál egyik boltban sem, akkor tuti, hogy annak az árát emelik meg.... 


Fotó: Fortepan/FORTEPAN  Fortepan/Erky Nagy Tibor