Miért nem hízott el a Mama "edzés nélkül" még idős korára sem?

Elmondom fiam hogy tartja  fitten, mozgatta, mozgatja át magát minden nap. 


Nem véletlen, hogy még most is bír mindent, lehet, hogy fölszedett pár kilót ide-oda az idő folyamán, de megnézem én azt, hogy cérnavékonyan, a testépítős, és fitneszes nagyságák közül hányan vinnék végig azt, amit ő minden nap, szünet és szabadság nélkül végig csinál...
Reggelente felhúzza a kerti kútból a vizet legalább 15 vödörrel. Az a kút az, amelyiknek nincs csörlője. Tudod, csak beledobjuk a vödröt, egy bizonyos lendülettel, az pont úgy esik, hogy alámerül, és utána húzhatod felfele. Minél melegebb van annál mélyebbről persze, hisz a vízszint is lentebb kerül.  
A tehenek és a ló vizét szépen kettesével az istállóhoz hordja. Beviszi, eléjük rakja, megvárja míg megisszák, ha kell még neki, akkor természetesen kimegy ismét a kútra, és húz megint. Egy vödörhöz két vödörnyi vízhúzás kell, mivel a marha 15 literes vödörből iszik. Na, ilyen hord mama az istállóig mindkét kézben. Izmosodik a bicepsz, a lát, a hát, minden....
Én közben takarítom az istállót, ő meg elkezdi hordani a zöldet. Nyáron könnyű, mert ott az ól előtt az előre levágott zöld, amit előző nap kaszáltunk közösen. Tudod milyen jót tesz a kaszálás a deréknak? Minden zsírpárnád lemegy...
Télen viszont a kazalból kell hozni bálákat. Vagy talicskára rakja, de akkor többet, vagy egyenként hozza a 30-40  kilós lucerna, és széna bálákat. Ha csak a tehén meg a ló kap akkor kettő kell belőle. Ha a disznók is, akkor a duplája. 
Hogy be tudjam fejezni a takarítást, előhozza legtöbbször a szalmát is, az könnyebb sokkal, egy bála pillekönnyű a szénához képest csupán 15-20 kilót nyom, levezetésnek tökéletes.
Közben kimos a gép, az a másik kútról megy, ha teregetni akar, akkor fölmegy ruhával a padra. Erről nem lehet lebeszélni, azt mondta, ő lent nem kerülgeti, meg nem nézi el, hogy az istálló legyei rászálljanak a frissen mosott ruhára. Így aztán egy mosáskor háromszor-négyszer mászik fel a padlásra.
Nekem az ólban többet segíteni nem kell. Megcsinálom magam.
Közben ő előkészíti az ételt, és felrakja. Amíg fő az ebéd, addig ha nincs már zöld az állatoknak, akkor kigyaloglunk talicskával, kaszával, innivalóval ide a folyó melletti gyepre, és kaszálunk egy sort. Mikor már van annyi zöld, hogy több nem fér a talyigára, akkor szépen bevonulunk. Ő befejezi a főzés, ránéz az állatokra, nincs-e valami gond. Ha van még idő ebédig, akkor kijön utánam ide a háztájiba kapálni egy kicsit. Hajolgatás, nyújtás, utána a derékfogás, hátrahajlás, hogy helyére rakd magad. Hidd el, rendben tartja az izmokat.
Jön az ebéd, utána a mosogatás - nem hagyna ott véletlenül sem semmit, hisz a légy megszállná. 
Egy kis pihenő, aztán jöhet a kukoricamorzsolás. Ami nem csak annyiból áll, hogy morzsoljuk a csöveket, elő is kell hozni ám. És mivel én általában akkor a szőlőben vagyok nyáron, meg a gyümölcsösben, ezért ez az ő reszortja. Bemászik a góréba, hajolgat, az előre lehulló csöveket hátradobja, aztán ki, és lemorzsolja amit kihozott. Az üres csöveket zsákba rakja, a zsákot pedig kiviszi a tüzelő közé. Aztán megfogja a kukoricával teli vödröt, kiviszi a darálóhoz, és hasizom erősítőként felönti a darálót. Mindannyiszor, ahányszor kiürül, és ameddig tart a morzsolásból. 
Utána pedig a disznónak elkészíti a moslékot. Felrakja főni a hibás krumplit átnézegetve persze, hogy ne legyen benne penészes, rothadt. Aztán ha megfőtt, akkor ráönti a lemorzsolt kukoricára. Van, mikor búzát, meg borsót is darál hozzá. Ezt akkor, ha nincs semmi moslék a konyháról - "Ne éhezzen az a szegény malac"...
Mire ezzel megvan - nyáron már beszedheti a ruhát, lehozza. Ugyanannyiszor mászik fel érte, ahányszor reggeliben felvitte. Itt lent behajtogatja, általában aznap már nincs ideje vasalni, mert szinte este van. Majd másnap, hisz ha előző nap kaszáltunk füvet, akkor ennyivel könnyebb. Szerencsére pont lesz ideje egy jó kis vasalásra, hogy minden szép sima legyen. 
Ha a beszedéssel megvan, utána meg segít megint az etetésben, itatásban épp úgy, mint reggel. Ez minden nap. 
Hidd el, mire eljön az este bekap pár falat szalonnát, kenyeret hozzá, egy kis uborka, paradicsom paprika, ami van, sokszor eszik pár falat süteményt is, iszik egy kis tejet, és mégis semmi baja. 
Még egyszer sem mondta nekem: "Józsi! Valahogy nem tetszem magamnak. Nem lehet, hogy fogyókúráznom kéne?"
:) Agyon is ütném, ha ilyesmivel foglalkozna...:) Nekem úgy jó, ahogy van...

Fotó: Fortepan/Beuer Sándor, netkeptar.hu