Mi történik ezen a fotón?

A fotó Bódvaszilason készült ezelőtt több, mint 60 évvel. Egy idős asszony frissen szövött kendervásznat fehérít a patakparti szárítóállványon.
A kendervászon barnás, drapp színű, a belőle készült vászon nem olyan mutatós. Ha igazán fehér anyagra volt szükség, akkor a szövött anyagot fehéríteni kellett. Ennek egyik módja volt az, ha még szabás előtt, kelmeként végezték ezt a műveletet. 
A kisebb darabokt akár gyepen is száríthatták, fehéríthették, ám a végeket csak állványon, lehetőleg kifeszítve. 
Volt, hogy csak vízzel locsolgatták, aztán a fehérítést a nap végezte el - ugyanúgy, mint ahogy kifakítja a napon felejtett színes ruhát. 
De volt olyan is, hogy előtte más fehérítővel kezelték az anyagot, mint akár a sós vízzel locsolgatás is elterjedt volt régebben. 
Ha megszáradtak a locsolgatás után a kelmék, akkor ismét végig kellett járni őket, és bevizesíteni őket, így fel lehetett gyorsítani a fehérítés folyamatát. 
Ez persze jó pár napos folyamat volt, sok, és fáradságos munkával járt.  Mosás után is gyakran kiterítették a fehérneműt, fehér ruházatot, hogy még szebbek legyenek. 
Gyakran ilyenkor már gyepen szárítottak,  rájöttek arra, hogy a széndioxidot elnyelő, oxigént termelő gyep kiváló fehérítő, hisz az oxigén atomok roncsolják a textil színezőanyagait, ráadásul a nap ultraibolya sugarai az ózonnal együtt fehérítő hatásúak...



MTI Fotó/Magyar Fotó: Bereth Ferenc https://bit.ly/2TV2YHP?fbclid=IwAR1jSTZjTW7lS6hIwmOuV-D2QnOwuitM2cKznGn4aPr8EESeAmOKCSx52r8
http://www.wallraf.museum/uploads/tx_imagecycle/Liebermann_Rasenbleiche_WRM_2939__c__Rheinisches-Bildarchiv-rba_c010867.jpg