Melyik évben készült ez a fotó? És vajon télen, vagy nyáron?

Hogy télen, vagy nyáron készítették a felvételt, arra könnyű válaszolni, mert ha azt nézzük, hogy falusi emberekről van szó, akkor bizony nyáriasan öltözködtek. 
Mezítlábasan, papucsban, szandálban, a jobb oldali idős férfi csak ingben, mellényben, ráadásul szalmakalappal a fején, amit ha télidőn felvenne egy parasztember biztos, hogy azt gondolnák a szomszédok, hogy vagy beivott, vagy pedig megkótyagosodott... :)
Az ajtót is kitámasztották, had szellőzzék a pipázás közben. 
Egy igazi, falusi döngölt padlós konyhában vagyunk, ahol még nemrég volt felöntve a padló, hogy ne töredezzen.  

Szép rendben van minden, látszik, hogy gondos a háziasszony. Még arra is vigyáz, hogy a polcon az edények - ami csak lehet - lefele fejjel legyen lerakva. 
Nem véletlen ez, hisz be-betéved egy-egy egér, így  biztos lehetett benne, hogy főzéskor csak egy egyszerű öblítés kell, ha használni akarja az edényeket.
Baloldalt a kredencen ott a három ceglédi kanna, víznek, tejnek, és a fedők szépen sorban, méret szerint.
Az idős emberek a karosládán ülnek, amit sok helyütt kanapénak is hívtak. Ebben régen élelmiszert tároltak, később aztán más használati tárgyakat.
Az asztal viaszos vászonnal takart, ami nagyon hasznos faluhelyen. Díszesebb asztalterítőt nem használtak, ez könnyen tisztántartható, és sok gazdasszony a tészta nyújtását is ezen intézte el, persze előtte lemosva azt, hogy biztosan tiszta legyen. És ott a sámli is, ami sokszor jó szolgálatot tesz, akár begyújtáskor, akár csizmatisztításkor, vagy amikor az unoka átjön egy kicsit időt tölteni.
A pipázó férfiak fölött ott egy  naptár, a Népújság 1962-es falinaptára. 
Sajnos, hogy melyik Népújságé - nem lehet tudni. Így hirtelen utánakeresve a Marosvásárhelyi ekkor már más néven jelent meg, a magyarországi Népújságokat pedig - voltak ilyenek is - más betűtípussal nyomtatták.  


Fotó: Pinterest