Ha megfájdult a torkod, mi volt az egyik csodaszer?


 A hatvanas-hetvenes évek csodaszere egyszerűbb fájdalmakra, fog, torokfájásra, de idősebbeknek ízületi fájdalomra, fertőtlenítésre a sósborszesz volt.
Lényegében minden háztartás konyhaszekrényében ott volt, és alkalmanként a gyerekek is kaptak belőle egy cseppnyit kockacukrot belemártva.
Ám, ha valakinek megfájdult a torka, akkor igazoltan kóstolhatta ezt a finomságot. Finomnak érezte, hisz csak a felnőttek fogyasztották, és amúgy is egy kis cukorral ugyancsak kellemes íze volt. 
Torokfájásra még tökéletes gyógyszer volt a kendő a torokra, simán bekötötték vele, egy-két napig úgy járt a gyerkőc, de a felnőtt is, melegen tartotta. 
Ilyenkor jött az akkoriban még forró, citromos, mézes tea, esetleg egy Kalmopyrinnel kiegészítve, ha netán volt egy kis hőemelkedés, vagy lázacska. Ilyenkor viszont takaró alá bújva kellett tétlenkedni, és várni a hatást, hogy kiizzadja a betegséget az ember.

Ha pedig még a pocak is fájt, vagy még fájnia sem kellett, csak azt akarták hogy könnyű ételt egyél, és belülről is tisztuljon az a csúnya "baci", vagy inkább vírus, akkor jött a reszelt alma. Azt biztosan szívesen megetted. Könnyű is, finom is, vitamin is benne... Mi kell egyéb? 

A sósborszesz amúgy víz, só, etil-acetát, finomszesz, mentolkristály oldata, és úgy 150 éve elengedhetetlen kelléke a háztartásoknak. A Diana sósborszeszt még csupán 120 éve gyártják, viszont bevezető reklámkampánya olyan tökéletesen sikerült, hogy az addigi termékeket egycsapásra kiszorította a piacról.  Használták fogtisztításra, fejfájásra, fájdalmakra, korpa ellen... Szóval csodaszernek tartották. És persze csillapította a fájdalmat. Külsőleg-belsőleg egyaránt... :)