Régen még a víz is jobb volt...


Ez mondjuk enyhén szólva nem igaz. Legalábbis városokban biztos nem.
Annyira klóros volt, hogy frissen kiengedve egyszerűen ihatatlan volt. Le kellett rakni pohárban egy időre, hogy a klór kiszálljon belőle, de még így is érződött rajta a jellegzetes íz. 
Sőt, ha szódát csináltál belőle, vagy szörpöt, akkor is. De olyan is volt, aki teán, kávén keresztül kiérezte. 
Voltak különböző technikák, hogy szabadulhatunk meg a kellemetlen klór íztől. Az egyik ezek közül a zöld üveges volt.
A lényege annyi volt, hogy zöld üvegbe /nem műanyagba/ ki kellett tenni a csapból engedett vizet lezáratlanul az ablakba, másnapig otthagyni, utána már iható volt. 
De hát iható volt az addig is, csak kellemetlen ízzel. Hogy aztán a zöld íznek hatása volt-e rá nem tudom, volt aki azt mondta - hatásos a módszer, volt, aki meg azt, hogy csak kitaláció az egész.
A hatvanas években már a legtöbb házban ott volt a csapvíz, bárki annyit használhatott amennyit bírt, és a pénztárcája is bírta.
Amúgy elég gyakran voltak problémák az ivóvízzel. Jóval többször volt csőtörés, ezáltal sokszor koszos is volt, rendesen. Többször mosatták a vezetéket, ilyenkor hiába engedted a kádba a vizet akár tele is még mindig, mindig, mindig barna lötty jött tiszta víz helyett. És bizony néha nem csak - nem is annyira néha - klór íze volt, hanem valami megmagyarázhatatlan áporodott íze is volt, sosem felejtem. Nyilván nem mindenütt, de Debrecenben bizony sok területen.
Már majd minden házban fürdőszoba volt, fürdés, mosás, mosogatás, kert locsolása - minden a vezetékes vízről ment, mert olcsó volt. Nem igazán foglalkoztak az emberek azzal mennyit fogyasztanak, főleg a társas házakban nem, ahol négyzetméterre kellett fizetni, majd jóval később jött be a vízórás elszámolási rendszer. Ekkor még olcsó volt a víz, de idővel megemelték a költségeket. 
A kertes házakban már ekkoriban is vízórák voltak, itt tényleg annyit fizettek az emberek, amennyi vizet fogyasztottak. A locsolás viszont valahogy belefért simán  a költségekbe. A nyolcvanas évek végén is még sok kertet rendes csapvízzel öntöztek. 
Majd idővel jött a takarékoskodás ezen a téren, a legtöbb helyen fúrattak kutat, sok helyen még az ivóvíz is idővel a házi kútról folydogált a lakásba.