Kik voltak a Milimárik?


Régen a nagyvárosok ellátása még nem volt úgy megoldott, mint mostanában, a múlt század elejéig bizony voltak még problémák. 
Így aztán a környező településekről - felismerve a  helyzetet, és az üzleti lehetőséget - elkezdték hordani a városiaknak a tejet, tejterméket. 
Pesten a svábok, máshol a környező parasztság jelent meg. 
Jó volt ez: nem kellett hordani a tejet a csarnokba, és a nyereséget is jobban le lehetett fölözni.
Voltak a kisparasztok, akik egy-két tehénkéjük fölöslegét hordták be, ők gyalogosan, sokszor 30-40 kilóval megpakolva mentek a városba, vagy a legközelebbi vasútállomásig, és onnan utaztak tovább állandó vásárlóikhoz.  
És voltak olyanok is, a pénzesebbek , akik lényegében viszonteladóként működtek - felvásárolták a környékről a tejet, és szekérrel érkeztek, hordták a városba.
A  gazdasszonyok örömmel fogadták őket, mert így családjuknak biztosítani tudták rendszeresen a friss, falusi tejet, tejfölt, túrót, sajtot, vajat...
A Milimárik is jól jártak, a megtermelt tejet, tejterméket - falusi szinten jó áron - el tudták adni. 
A gyalogos asszonyok még hajnalok hajnalán útnak indultak. 
Kihordták a tejet, és felvették a következő rendelést. S bizony mire végeztek, és hazaértek, addigra már dél is elmúlt- jó esetben . 
Nevük a német die Milch szóból ered, és nem véletlen hogy így nevezték el őket, mivel a Pest környéki svábok kezdték el először így, háton, kannákban behordva fölöslegüket. 
Idővel az egész országban hordtak ki így tejet, tejterméket, viszont a nevük más volt.
Ezt az elnevezést kifejezetten a pesti, és a környékbeli tejes asszonyokra használták. 
Voltak közülük rendkívül ismertek, népszerűek is, olyan is, akit még szoborként is megörökítettek.
Fotó: Pinterest.com
Kommentelési lehetőség a Magyar anzix Facebook-oldalon.
Ha szükséged van egy cikkre, mert megjelentetnéd, kérlek szintén oda írj üzenetet! Köszönöm!