Hová lett a ház fala?



 Ez egy különleges ház, vagy inkább nem is különleges - ilyenek voltak az épületek a Honfoglalás korában. Tehát ilyen volt az eredeti építészetünk...
Egyszerűen nem volt oldalfala...
Veremház, vagy földház a tisztességes neve, nem véletlenül, hisz a ház belső magasságát nagyrészt a földbe vájt mélység adja.
Nem falakat építettek, hanem vermet ástak, ami egyáltalán nem volt rossz ötlet, hisz nyáron hűtött a föld, télen meg melegített.
Ebből is épült több féle, de mindegyiknél jellemző, hogy falazata vagy egyáltalán nincs, vagy pedig csak a bejárat környékén, és az épület végén. A tetőszerkezete lényegében a talajon ül, belül oszloppal segítenek rá. 
Nem csak nálunk ismert építészeti forma, szinte az egész világon elterjedt.  
Viszont több féle épült belőle. Volt olyan, amelyik csak egyetlen helyiségből állt, ezeket általában csak időszakosan, nagyrészt nyáron lakták.  Innen eredet putri szavunk, ugyanis ezeket az egyteres házakat hívták eredetileg putrinak. 
És volt egy másik fajtája, ami már komolyabban megépített, állandó használatú volt, ez volt a földház, eredeti nevén: burgyé.
A csőszök, és idény jellegű kitelepülést igénylő termelők, mint például a dinnyések építettek még használatra hasonló házakat.
Egyes helyeken később a gabonát tárolták ilyen építményekben.