El tudod képzelni, milyen volt egy társbérlet?


Nem, nem arra gondolok, amikor 2-3 egyetemista kivesz egy albérletet, és kellemesen, barátiasan eléldegél benne minimum a szemeszter végéig, de akár a diplomát is megérhetik együtt. 
 A háború utáni időszakban rengeteg ember fedél nélkül maradt, közben meg voltak hatalmas épületek, lakóházak, amikben egy család lakott. 
 Bérlakások még nem voltak, a városokat újjá kellett építeni, falun sem volt jobb a helyzet, onnan is áramlottak a városok immár épülő gyáraiba a leendő dolgozók - valamilyen módon lakást kellett nekik biztosítani. 
 Ekkor jött a társbérleti rendszer. 
 A nagyobb házakat kisajátították, eredeti tulajdonosa maximum lakhatást kapott benne, és a szobák számának megfelelő bérlőket, legtöbbször családokat költöztettek be. 
 Így fordulhatott elő, hogy egy házban akár 4-5 család is lakhatott. 
 Mindenféle, válogatás nélkül. 
A régi úri nő az egykori tehénpásztor családjával, az  iparos ember a múlt rendszer bárzongoristájával. 
 Egy kis fantázival el lehet képzelni milyen hatalmas megértésben tengették életüket, és hogy mennyire tudták összehangolni azt. Nem csoda, hogy általában ideiglenes megoldásként fogták fel ezt ez időszakot, és aki tudott, menekült belőle. 
 Hisz lényegében élhetetlen helyzetbe kerültek. 
 Reggel felkeltél, mentél volna a wc-be, jó esetben három - négy embert kellett kivárnod, hogy sorra kerülhess. 
Utána ugyanez a mosdóval. 
Ráadásul nincs szöszmötölés, mindent gyorsan, azonnal. 
 Amit csak lehet, a szobában bonyolítasz le, hisz még az evés is elég problémás.
 Körülötted állandó mászkálás, beszélgetés, várják hogy ők is leülhessenek az asztal mellé. 
 Ha van több tűzhely, akkor legalább azért nem kell toporzékolni, de ha nincs, akkor még a főzés idejét is be kell osztani, vagy egymáson áthajolgatni. 
 És persze hogy ez nem tetszik senkinek. Épp elég, hogy az asztalon egyszerre 2-3 ember dolgozik, az egyik hagymát vág, a másik krumplit tisztít, a harmadik meg valami furcsa állagú és szagú húsfélét tisztogat, darabol.
 Nem élhetsz úgy, ahogy akarsz, nem mozoghatsz úgy, ahogy akarsz. 
 Egyáltalán, ha levegőt veszel, már arról 3-4 család egyenesben értesül.... 
 És ráadásul valaki valakire mindig húzza az orrát, nem elég az, hogy képtelenség saját értéked szerinti rendet tartani. 
Mert az egyik állandóan suvickolna, és még abba is beleköt, ha egy muslinca átrepül a konyha köve fölött, a másik meg három hétig akár a mosdót sem látogatja. 
 Bár ennek is meg van a haszna. Büdös van ugyan, de legalább rövidebb előtted a sor.
 Esténként pedig, mikor már csak a szomszéd köhögése hallatszik egyfolytában arról álmodozol, hogy már csak egy év, és felépül végre a pici házad... 
 Vagy ígéretet kaptál egy normális lakáskiutalásra... Fotó: osaasrchivum.org
Kommentelési lehetőség a Magyar anzix Facebook-oldalon.
Ha szükséged van egy cikkre, mert megjelentetnéd, kérlek szintén oda írj üzenetet! Köszönöm!