A hetvenes években minden nő táskájában ott lapult


 Vagy ha nem ez, hát valami komolyabb készlet.
Már ekkoriban is igen változatos dolgok hevertek egy női táskában. Iratok, gyógyszer, pénztárca, zsebkendő - ekkor még hagyományos - púder, rúzs, ha volt szemüveg, esetleg napszemüveg, körömlakk, toll, körömápoló készlet, és még egy tok, amiben egy parányi kis varrókészlet lapult. 

Ha nagyon pedáns, gondos volt a hölgy, akkor picit nagyobb készlet, amiben már olló, esetleg befűző, és néhány gomb is volt.  

Akkoriban sem munkába, sem messzebbre nem tette ki lábát emberfia tű, cérna, gyűszű nélkül. 
Igen, gyűszű, ami mára már feledésbe merült. Alig varrunk kézzel - nincs idő rá. Így aztán gyűszűre sincs szükség. 
Viszont a hatvanas-hetvenes években még a ruhákat jobban megbecsülték, nehezebben jutott hozzá az ember, ezért kénytelen volt megvarrni. Ráadásul ott volt a harisnya, ami legtöbbször az első felvételnél megadta magát, így aztán már csak azért is jó volt, ha magánál tartotta az ifjú, vagy korosabb hölgy kisebb varrókészletét, mert a futkározás :) első jelénél már meg tudta a készlet segítségével akasztani a szálat. Vagy ha nem, akkor ott volt erre a célra a körömlakk, ha az sem, akkor pedig egy darabka szappan. 

Fotó: GalériaSavaria
Fortepan/Nagy Gyula