Melyik nagy művészünk lehet ez a nyitott tekintetű kamaszfiú a negyvenes évekből?


1936. július 2-án született Budapesten, Kőbányán nevelkedett. Édesanyja Szabó Magdolna egy konzervgyárban dolgozott. Édesapja Hoffmann Lajos és volt egy húga Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos tanár lett.
Hofi Géza 1955-ben érettségizett a Széchenyi István Gimnáziumban. Érettségi után  is próbálkozott a Színművészeti Főiskolán, de elutasították. Így aztán néhány évig gyári munkásként dolgozott, porcelánfestő is volt, így saját festésű porcelánokkal is dicsekedhetett. 1957-1959-ben katona volt Jászberényben, leszerelése után felességül vette Gittát, vagyis Vnoucek Margitot, akivel boldog házasságban éltek. Előadásaiban sokat emlegetett anyósát is rajongva szerette.



A Főiskolára nem kell, ezért a Rózsahegyi Színiiskolát végzi el, majd Szendrő József szerződteti Debrecenbe. Ott örök beugró, érzi, hogy nem ez az igazi helye, attól függetlenül, hogy olyan nevekkel játszik együtt, mint Simor Ottó,

Tímár Éva, Pásztor Erzsi, Lontay Margit, Latinovits Zoltán, Artner Árpád stb. és rendezik Fényes Márta, Lengyel György, Pethes György.  Hangoztatja is sokszor, hogy valójában paródiára termett. A Művészben, Debrecenben - előadások, bemutatók után kedvvel, és sikerrel parodizálja színésztársait, és magát az előadást is.

Három év múlva visszaköltözik Budapestre, bár marasztalják Debrecenben - ő inkább mégis a fővárost választja.

1963-tól az Országos Rendező Iroda (ORI) műsoraival járja az országot, vállal fellépéseket Budapesten és vidéken kultúrházakban és vendéglátóipari egységekben. A számait maga írja, a zenét is ő állítja össze. Olyanokkal lép fel, mint Ákos Stefi, Alfonsó, Bilicsi Tivadar, Brachfeld Siegfrid, Mezey Mária, Toldy Mária stb.

1964-ben a televízió Utánzók Klubja című műsorában lép fel a maga által írt Armstrong-paródiával, de a siker még várat magára. 

1967-ben Siófokon a Halló! Itt Balaton! című műsorban lép először közönség elé a  Hofi–Koós kettős. Közösen fergetegesek. Ez évben vendégművészként lép fel a Mikroszkóp Színpad Mai vendégeink című műsorban. Ekkor figyel fel Hofira Marton Frigyes,aki a Rádió szilveszteri műsorában műsoridőt ad neki, nem hiába, óriási közönségsikert arat, valódi sztárrá válik. Ő volt az ország - kimondható - legnépszerűbb parodistája, de egyben énekes, táncos, és egy új műfaj megteremtője
1969-ben Mikroszkóp Színpadhoz szerződik, itt dolgozik egészen 1982-ig. 1976-ban Koós Jánossal és Kovács Katival közös rádiójátékot készít Kell néha egy kis csavargás címmel, majd 1979-ben elkészül a Megalkuvó macskák c. animáció, melynek zenéje - és persze maga a rajzfilm is - mai napig nagy siker.  Állandó szerzőtársa Malek Miklós és Szenes Iván.  Kitartására, akaraterejére jellemző, hogy egy előadáson lezuhanva a díszletről eltörte bordáját, de tovább játszott. 
1983-ban a Madách Kamara Színházhoz szerződött egészen 2002-ig, haláláig önálló estekkel lépett a közönség elé. Ő volt a Hofi, az utánozhatatlan. Elérkezett a rendszerváltozás, politikai hitvallása ellenére töretlen népszerűségnek örvendett ez után is. Baloldali beállítottságú volt, lényegében a múlt rendszer kegyeltje, de munkássága hozzájárult ahhoz, hogy az emberek élhetőbbnek érezzék azt az állapotot, amit szocializmusnak hívtak. Úgy érezték, hibák vannak, és ha ők nem is, de valaki mégis kimondja helyettük. 1990-ben infarktust kapott ez is szerepel műsoraiban, mint ahogy szemműtéte is. 1995-ben hosszú betegség után meghal imádott felesége. Öt év után házasodik meg ismét, boldogsága sajnos csak két évig tart, két évi házasság után 2002-ben álmában éri a halál.
A Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra.